|
|
|
 |
A DYNAMIC SPACE alapgondolata nem új!
Már a 18. és 19. században is megvalósították azokat a gondolatmeneteket,amik manapság már feledésbe merültek. DYNAMIC SPACE ezeket a régi indítványozásokat szeretné ismét felszínre hozni és azokat a sarkallatos pontokat kiemelni, mint a munkamagasság, rövid utak, frankfurti konyha részletei és ezeket a jelen és a jövő számára továbbfejleszteni.
|
|
|
|
|
|
|
|
Munkamagasság
Az az alapelv, hogy a konyha használóját a középpontba állítsuk, már 1850-ben az amerikai mezőgazdasági minisztérium vizsgálata alapján ismertté vált. A különböző magasságú személyeknek megfelelő helyes munkamagasság fontossága elnyerte a használók tetszését hiszen ezzel a fájdalmas, hosszabb ideig tartó előrehajlás – pl. hagymakarikázásnál – elkerülhető volt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fonalvezetés
Christine Fredericks már 1922-ben az USA-ban a vonalvezetéses mérés egyik módját elvégezte és ezzel a konyhabútorok helyes és helytelen elrendezését vizsgálta. Az eredmény világosan mutatta, hogy a konyhai berendezések elrendezése nagy kihatással van a megteendő útra és ezáltal a szükséges munkaidőre.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Frankfurti konyha
Margarete Schütte-Lihotzky bécsi építész 1926 körül kifejlesztette a frankfurti konyha elméletét. Ernst May építész közreműködésével Frankfurt am Main városában egy előrehaladó lakásépítő program keletkezett és ez a lakáskivitelezés területeinek észszerűbb kivitelezését eredményezte.
A konyha technikai előtervezése már a 20-as évekből ismert Taylorizmuson alapult. A munkautakat és mozgási folyamatokat mérőszalaggal és stopperrel mértük és az eredmények segítségével alakítottuk ki konyhai irányelveinket. A munkaidőtakarékos beépített konyhákat több mint 10.000 lakásba építették be.
A konyhamodell a második világháború után Európában és az USA-ban építészeti standardként telepedett meg. Végezetül ez a konyha prototípus lehet az ipari országok konyhadesign egységesítésének alapja.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az alapgondolatok megtartása
- Optimált konyhai folyamatok
- rövidebb utak
- elegendő tárolótér a szűkebb helyeken is (azelőtt ajtó alkalmazásával használták ki ezeket a helyeket) ,
- rendszerezési lehetőség (fiókfelosztás evő- és munkaeszközöknek, munkaeszközök, tárolóedények nyitott élelmiszerek tárolására, a szükséges
- konyhai eszközök megfelelő helyre juttatása,
- átgondolt részletek (lejtett csöpögtetőtálca, csöpögtető kád az edényszekrényben,szellőztetőrés, kifelé nyíló hűtőszekrény
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tárolótér tervező
Adolf Schneck mérnök már 1927-ben megpróbálta a tervezett konyhánál a szükséges tárolnivalókat figyelembe venni. A tárolnivalók irányában történő elgondolásainak eredményeképpen összeállította egy kis háztartás konyhagépeit, ami a konyhatervezés kiindulópontja lett.
|
|
|
|
Munkaháromszög
Az 50-es években a Cornell egyetemen az USA-ban (Ithaca) kifejlesztették a munkaháromszöget. A konyhában lévő fő munkaterületek közötti utak észszerű összefüggésének gondolati modellje egy háromszöget rajzol az élelmiszertárolás, az előkészítés és mosogatás valamint a főzőterület közé.
|
|
|
|
|
|
|
|
Konyha haszálója a középpontban
A munkaháromszög a három munkaterület helyes elrendezésben rejlik – jobbkezeseknek az óramutató járásának megfelelően, balkezeseknek az óramutató járásával ellentétesen értendő, valamint fontos,hogy a konyhát használó szükségleteit és szokásait a konyhaterv középpontjába kell állítani.
|
|
|
|
Egyébként…
A modern konyha munkacsoport (AMK) mintegy harminc éve már készített fonalas tanulmányt. Az elnyert tudás nagy hatással volt az ergonómikus konyhai folyamatokra.
Az az ergonómiatanulmány, amit 1991-ben az AMK indítványaként végeztek, azokon a területeken mint ergonómia, főző zóna, munkalap és mosogatás területe, alapvető ismeretekhez vezetett. Az ergonómiatanulmány emelte a konyha alapfelszereltségét, ahol felismerték a teljes kihúzású fiókok fontosságát a részleges kihúzással szemben. Ebből eredően az alsó szekrény tartományban megerősödött a fiókok használata.
|
|
|
|
DYNAMIC SPACE
